Életben tartani Michael szellemét

ÉLETBEN TARTANI MICHAEL SZELLEMÉT
JERMAINE JACKSON A TRIBUTE-RÓL - ÉS KÜLDETÉSÉRŐL, HOGY TESTVÉRE ÜZENETÉT TOVÁBBADJA


(Ez az írás 2009. júliusában jelent meg a http://www.tribute2009.com/tribute.asp internetes oldalon. Maga a Tribute, az emlékkoncert 2009. szeptember 26-án lett volna, Bécsben a Schönbrunni kastélyban.)

Nagyon büszke vagyok rá, hogy színpadra állíthatom ezt a koncertet, hogy lerójam tiszteletem Michael öcsém és hagyatéka előtt. Ezt a megemlékezést, tiszteletadást évente ismétlődő eseménynek szánjuk, nem pusztán azért, hogy életben tartsa az ő különleges zenéjét, hanem hogy Michael szellemiségét is továbbvigye. Ő szerette az embereket, és segíteni is szeretett rajtuk, ami soha nem fog feledésbe merülni. Az élete túlságosan rövid volt, de telve varázslatos pillanatokkal és maradandó emlékekkel. Én egy drága testvért veszítettem el, ám a világ egy jelentős és gondoskodó humanitáriust.

A testvérem halálának fájdalma még mindig bennem van. De a halálán keresztül célt találtam a saját életem számára. A létezésem mostantól annak szentelem, hogy Michael üzenetét továbbadjam. Michaelnek különleges helye volt a világban. Nemcsak tette a jót, de másokat is megtanított arra, hogy miként tegyék. Emiatt a világ számára még nagyobb ez a veszteség.

Szeretném, ha az emberek tudnának Michael humanitárius oldaláról. Szeretném tudatni az emberekkel, hogy Michaelnél a főhangsúly nem a zenén vagy az előadáson volt; legfőbb törekvése a világ jobbá tétele volt. Ha ezt valaki megérti, akkor kezdi majd el igazán érteni, ki is volt valójában az öcsém.

Michael segíteni akart, hogy az emberek meglássák világunk pusztító gondjait.
Ez foglalkoztatta, és az elkövetkező koncertek is erről szóltak volna. Tanítani akart dalszövegein, klipjein, fellépésein keresztül. Lényének minden részét felhasználta, hogy megmutassa nekünk, mire lehetünk képesek. Be akarta bizonyítani, hogy ha mindannyian megpróbáljuk jobbá tenni a világot, akkor az valóban jobb is lesz.

Michael világéletében jótékonykodott – a Jackson 5 első koncertjei óta. Hamar rájött, hogy a tehetség önmagában még semmit nem jelent, az számít igazán, hogy mit kezdesz vele. Mit teszel azért, hogy másoknak jobb legyen? Amikor erre ráébredt, megtalálta célját: egyszerre szórakoztatni és tanítani.

Michael egyre inkább megértette, miért került ilyen állapotba a világ. Sokszor kérdezte, „Miért?”, de nem esett abba a hibába, hogy minden egyes problémának kutassa az okát. A célja a megoldások keresése volt. Az üzenete a megoldásokról szólt. Michael napi szinten gondolkodott rajta, „Hogyan tehetném jobbá a világot?” Annak szentelte létét, hogy erre a kérdésre megfeleljen, és hogy hangja legyen mindazoknak, akik nem tudnak önmagukért kiállni.

Man in the Mirror, We are the World, Will You Be There – ezek a dalok mind egyszerű, de hatásos üzenetet hordoznak: Ha valaki éhes, adj neki enni, de segíts abban is, hogy önellátóvá válhasson. Michael azt tanította, hogy ha jót teszel, az egyénnel kezdd, utána folytasd a családdal, a szomszédsággal, a faluval, a néppel.

Michael mindig a jót igyekezett látni az emberekben, de azt is szerette volna, ha az emberek megértik őt, és azt, hogy miért van közöttünk. Ezért aztán még nehezebb volt elviselnie a kigúnyolás megpróbáltatásait. Hogyan lehet olyan heves gyűlölet tárgya az, aki ennyit adott? Miért van az, hogy minél inkább hajlunk a jóra, annál nehezebb idők járnak ránk?
A testvérem senkire sem jelentett veszélyt. Békességben élt, benne a béke Isten áldása volt. Michaelnek megadatott a szórakoztatás, éneklés és előadás ritka adománya. De Isten legnagyobb áldása az volt, hogy a tehetségét képes volt mások javára fordítani. Michael dalai inspiráltak minket, hogy jobbá váljunk. Ez volt az ő igazi ajándéka.

Még mindig fájó a veszteség. De mi fog történni, ahogy múlik az idő? Mi történik majd Michael valódi életcéljával? Ki lesz képes önzetlenül folytatni megkezdett munkáját, hátsó szándék nélkül? Nemzetek és kormányok képesek ugyan jót cselekedni, de sajnos ezek a cselekedetek sokszor csak a hatalom kiterjesztéséről szólnak. Michael soha senkit nem akart a hatalmában tartani, ő csupán szeretetet és örömöt szeretett volna árasztani az emberek felé.

Michael több mint 30 különböző jótékonysági szervezetet támogatott. A legtöbb ember, még a legbőkezűbbek is, csak néhányra összpontosítanak. Michael más volt. Minden egyes általa támogatott szervezetet maga ellenőrzött le. Megvizsgálta a lekövethető információkat, hogy biztos legyen benne, hogy tényleg arra használják a pénzt, amire mondják.

Michael nagylelkűsége másra is kiterjedt a jótékonysági szervezeteken túl. Amikor egy kisfiúnak májátültetésre volt szüksége, és senki sem akarta kifizetni, Michael elintézte a dolgot. Semmi dicshimnusz, semmi reklám. És annyi ilyen eset volt! Sokról én is csak mostanában szerzek tudomást.

Ha Michael külföldön járt, mindig külön időt szentelt kórházak, árvaházak, rákbetegek látogatásának. Ez volt a hivatása. Járhatott a világ bármelyik sarkában, mindig így cselekedett. A világnak tudnia kell, hogy ő ilyen volt. A kamerák mindenhova követték ugyan, a hírek azonban soha nem a gondoskodásáról vagy részvétéről szóltak. A médiát csak a szenzáció érdekelte.

Michaelt nem érdekelte, hogy mi tudjuk-e, mi mindent tett az emberekért, mert Isten látja mindezt. Isten ismeri a szándékait, és látja az eredményeket. Tudom, hogy a testvérem nagyon biztonságos, derűs és békés helyen van most. Itt a földön, nem csak az alapján ítélnek meg minket, hogy kik vagyunk, hanem az alapján is, hogy mit cselekszünk másokért. Amikor elmegyünk, magunkkal visszük jó és rossz tetteinket. Michael csak jótetteket vitt magával.

Michaelt és engem úgy neveltek, hogy higgyünk egy Felsőbb Valóságban. A siker számunkra azt jelentette, hogy Istennek terve van velünk. Michael a sikerét jó célra használta. Ő tudta, hogy nem az számít, mit kapsz másoktól, hanem az, amit te adsz nekik. Mindannyian elérünk dolgokat az életben, de a legnagyobb siker, ha Isten művén dolgozhatunk. Michael Isten embere volt, mert az Ő művén dolgozott. Az örök élet Isten legnagyobb jutalma – és Michaelnek most már örök élete van.

Fordította: Szakállas Eszter